Fogók
Forum Professional Solutions | Fogók
Fogó polírozott fejjel és hosszú vágóéllel a vastagabb kábelekhez.
Gyakran ismételt kérdések
Szakértőinkkel megtalálja a megoldást
Már a fogó gyártása során felmerül a kérdés, hogy milyen követelményeknek feleljen meg, illetve a kombinált fogók esetében hogyan lehet optimális a vágófunkció. A lehető leghatékonyabb működés érdekében a fogóknál zárt állapotban egy rés látható a fogóterület és a vágóél között. Ez a véletlen vágások megelőzését hivatott biztosítani.
Ennek a távolságnak a mértéke az ISO 5746 szabvány szerint van meghatározva, és egy 180 mm hosszú kombinált fogónál 0,4 mm. A Haberkorn online áruházában megvásárolható fogók a szabványnak megfelelően teszteltek.
Elméletileg megfelelő szerszámmal, például finom fenőkővel vagy gyémántreszelővel a fogók újra élezhetők. A gyakorlatban ez szakértelmet igényel és nagy a kockázata annak, hogy a vágóélek geometriája megváltozik. Ezzel együtt a vágóélek utólagos megmunkálása a fogásszélességre is hatással van, mivel az anyagleválasztás miatt a vágófelület egyre vékonyabbá válik. Mivel a minőségi csípőfogók vágóélei kiegészítő indukciós eljárással edzettek, ezek a felületi keményítések az utólagos élezés során sérülhetnek, nagymértékben csökkentve a vágási teljesítményt.
Összességében a fogó vágóélének újraélezése a nagy időráfordítás és az említett kockázatok miatt nem javasolt.
Ahhoz, hogy egy fogóval kemény anyagot síkban lehessen vágni, a fogó vágóélének nem szabad leélezettnek lennie. A nagy nyomóerők és az egyoldali vágóék miatt nem lehetne elkerülni a vágóél hajlását és a kiszakadásokat. A puhább anyagok, mint például az ólom, a vörösréz, a puha sárgaréz vagy a műanyag ezért sokkal jobban alkalmasak a fogóval történő vágásra.
Rozsda akkor keletkezik, amikor a fémek, például az acél, vízzel és oxigénnel érintkeznek, és oxidálódni kezdenek. A rozsdásodás azonban megelőzhető vízálló réteg alkalmazásával – például sima felületek olajfilm réteggel, vagy nem rozsdásodó anyagból készült festékréteggel való bevonásával.
A fogókat alapvetően száraz helyen ajánlott tárolni. Ha ez nem lehetséges, akkor a krómozott fogók jó választásnak bizonyulnak. A Haberkorn kínálatában rozsdamentes alternatívaként nagy választékban talál krómozott fogókat.
Ahhoz, hogy egy kemény anyagot el lehessen vágni, a fogó vágóélének keményebbnek kell lennie, mint a munkadarab keménysége. A HRC érték a vágófelületek keménységét adja meg. Egy jó minőségű, vágásra alkalmas fogó éleinek felületi keménységénél legalább 50-55 HRC az elvárható érték.
A vágóélek és a fogófelületek különösen nagy terhelésnek vannak kitéve. Emiatt a fogók vágófelületei indukciós edzést is kapnak, ami biztosítja az elvárt vágóképességet, valamint a hosszú élettartamot.
A mártott-szigetelt nyél esetében a fogó csupasz nyelét folyékony anyagba merítik, ami a lehűlés után megszilárdul. Ez a legegyszerűbb típusú nyél. A biztosabb, kényelmesebb fogás és nagyobb erőátvitel érdekében a többkomponensű nyél használatos, ahol két különböző keménységű anyagot alkalmaznak a szerszám nyelén. A szigetelt szerszámok nyele szintén kétkomponensű, és nagyfeszültség ellen védettek. A Haberkorn által forgalmazott szigetelt fogók mindegyike VDE-szerint bevizsgált.
A fogók optimális kenéséhez és karbantartásához bármilyen általános ipari vagy kenőolaj használható.
A fogókkal kapcsolatos alapismeretek
Használat előtt természetesen felmerül a kérdés, hogy melyik fogó mire alkalmas. Ehhez fontos megérteni, hogy milyen egy fogó felépítése. A Haberkorn segít Önnek áttekintést nyújtani, és rávilágít a különböző tényezőkre. Egy fogó általában három résztből áll: Pofák, csukló és nyelek.
A fogó pofái
Egy fogó pofái megfogásra vagy vágásra lehetnek alkalmasak; illetve léteznek kombinált fogók is, amelyekkel mindkettő lehetséges. A megfogásra alkalmas fogók alapkivitelben laposfogók, félkerekcsőrű fogók és kerekcsőrű fogók lehetnek. Speciális alkalmazásokhoz egyedi formákat is használnak. A fogófelület általában sima, fogazott vagy keresztfogazású kivitelű.
A vágófogókat a vágóélek helyzete alapján lehet megkülönböztetni egymástól.
A homlokcsípőfogó, rabitzfogó és harapófogó akkor használatos, amikor például egy drótot elöl kell elvágni, vagy ha sík felületen kell vágást végezni. Ezekhez az alkalmazásokhoz ilyen fogók optimálisak, mivel a nyél nem zavarja a munkavégzést.
Az oldalcsípőfogók közé tartozik például a rádiós fogó, a gólyacsőr fogó és a kombinált fogó. Ez a leggyakoribb forma, és különböző hosszúságban áll rendelkezésre a különböző anyagokhoz.
A középen vágó fogóknál a kedvező ékszög és a vágás stabilitása miatt kisebb kézi erő szükséges. Középen vágó fogó például a csapszegvágó.
A vágások alkalmazásonként eltérőek.
A külső ferde éllel történő harapóvágás a leggyakoribb forma. A vágóélek ferde kialakítása révén a pengére ható terhelés kismértékű.
A külső ferde él nélkül történő harapóvágás csak érzékeny anyagoknál, például vörösréznél vagy műanyagnál alkalmazható. Ez lehetővé teszi a síkban történő vágást.
A kés- vagy üllővágás zsinórok és kötelek vágására alkalmas. Ha vezetéket vágunk ily módon, megsokszorozódik a szükséges kézi erő.
A vágóerő a nyíróvágásnál a legkisebb. Ilyen elven működnek a lemezollók, kábel- és drótkötélvágók, valamint az univerzális ollók.
A fogó csuklója
A csukló kialakítása azért kiemelt fontosságú a fogóknál, mert ez végzi a nyélre ható erők átvitelét a vágóélekhez és a fogó pofáihoz.
Egymásra illesztett csuklós kialakításúak a rabitzfogók, a harapófogók és az erővágó oldalcsípőfogók. Ezeknél a különösen robusztus fogóknál a két fogófél további megmunkálás nélkül csak egymásra van helyezve.
Az egymásba illesztett csukló esetében a fogószárak egymásba helyezhető kialakításúak, mivel a fogó mindkét része a feléig elvékonyított.
A keresztben illesztett csuklók kivételesen nagy teherbírásúnak számítanak a fogóknál. Ezeknél az egyik szár hornyolt, amelyen a másik szárat átcsúsztatják. A szárakat a kétoldali forgócsapok stabilan vezetik.
Az elcsúsztatható csukló révén a fogó kulcsnyílásának mérete növelhető vagy csökkenthető. Ez lehetővé teszi, hogy a megfogó pofák a munkadarab méretéhez igazodjanak. A fogó beállításához a fogó szárait el kell csúsztatni. Ez történhet rugós csap segítségével, vagy a szárakat egy reteszelő mechanizmus oldja ki, amikor a fogó szélesre van nyitva. Az elcsúsztatható csuklót többnyire a vízpumpafogóknál vagy a fogókulcsoknál alkalmazzák.
Kérdése van választékunkkal vagy valamelyik termékünkkel kapcsolatban? Közvetlenül kapcsolatba léphet velünk, vagy bejelentkezhet Haberkorn fiókjába.
