Honeywell | Munkavédelmi szerelőkesztyűk
Légáteresztő nylon finomkötött kesztyű fekete nitrilhab bevonattal. II. védelmi kategória
Honeywell | Munkavédelmi szerelőkesztyűk
Rendkívül könnyű kötött kesztyű minden olyan száraz, enyhén olajos vagy szennyezett környezetben végzett munkához, amely tapintási érzést követel meg. II. védelmi kategória.
Honeywell | Munkavédelmi szerelőkesztyűk
Szorosan illeszkedő kötött kesztyű finom munkavégzéshez száraz, enyhén olajos vagy zsíros környezetben, ami jó tapintási érzést követel meg. II. védelmi kategória.
Honeywell | Vegyi védőkesztyűk
Kényelmes nitril kesztyű, biztos fogás nedves és száraz környezetben, nagyon jó vegyi és mechanikai ellenállással. III. védelmi kategória
A megfelelő munkakesztyű kiválasztásában számos kritérium játszik fontos szerepet, amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni.
Alkalmazási terület:
Az Egyéni védőeszközökre vonatkozó 89/686/EGK irányelv szerint a munkavédelmi kesztyűk az alábbi három kockázati kategóriába sorolhatók.
Veszélyfokozat | Leírás | Kockázat mértéke |
---|---|---|
dörzsölés, kopás (használatból eredően) | Minimális kockázatok | |
sérülésveszély, mechanikai kockázatok, pl. vágás, szakítás, kopás | Közepes kockázatok | |
visszafordíthatatlan egészségkárosodást vagy halált okozó sérülések kockázata – az idesorolható védőeszközöknél a gyártási folyamat végtermékét független szervezet ellenőrzi, amelynek notifikációs számát a CE jelzés mellett fel kell tüntetni | Kiemelt kockázatok |
Munkakörnyezet:
Ilyen tényezők például, hogy a kesztyűt nedves környezetben vagy nagyon hosszú ideig kell viselni, meleg vagy hideg környezetben kell használni, vagy a munka elvégzéséhez érzékenyebb tapintásra van szükség?
Viselési kényelem:
Hogy a munkavégzés a kesztyű viselése ellenére is hatékonyan maradhasson, továbbá a biztonság érdekében fontos, hogy a védőkesztyű jól illeszkedjen, sehol ne nyomjon, ne legyen túl szoros, és ne csússzon le. A megfelelő méret alapvető fontosságú. A munkáltatóknak figyelembe kell venniük az egyes munkavállalók egyéni kívánalmait és szükségleteit is. Csak viselési hajlandóság esetén kerül ténylegesen is használatra a munkakesztyű.
Bevonatok:
A különböző bevonatok különböző előnyökkel és védőhatásokkal rendelkeznek. Tesztek segítségével és a munkavállalók bevonásával tisztázható, hogy melyik bevonat felel meg legjobban az adott követelményeknek.
A kéz a leginkább érintett testrész a munkahelyi balesetek során. A kézsérülés jelentősen befolyásolhatja az életminőséget, és hosszú ideig tarthat a felépülése, ezért fontos a megfelelő kategóriájú és a kézhez jól illeszkedő védőkesztyű használata.
Vágási sérülések
Az éles szélű gépalkatrészek vagy szerszámok, ill. a rosszul rögzített vágóélek könnyen megvágják a kezet. Az ilyen sérülések ráadásul fertőzésveszéllyel is járhatnak.
Törés, zúzódás
A beszorulásos balesetek zúzódással, illetve töréssel járhatnak. Enyhébb esetben a hajszálerek repednek, komolyabb esetben az izmok, inak és idegek is sérülnek. Mozgó gépalkatrészeknél végzett munkaterületeken fontos, hogy beszorulás esetén a kesztyű anyaga könnyen szakadjon. Az EN 388 szabvány teszteredményei hasznos útmutatóként szolgálhatnak kiválasztásához.
Égési sérülések
A súlyos égési sérülés az egyik legnagyobb trauma, amit egy személy átélhet. A legtöbb égési sérülés meggyógyul, de a súlyosabb égési sérülések életre szóló hegesedést okoznak. Mindig viseljen hőálló kesztyűt a megfelelő védelem érdekében!
Fagyás
Fagyásveszély a tartósan 10 °C alatt végzett munka, illetve hideg felületekkel való közvetlen érintkezés következtében léphet fel. Különösen érintettek a télen szabadban és a hűtőkamrákban dolgozók.
Egyéb kockázatok
Az erős és tartós rezgés (pl. légkalapács használata) hosszú távon maradandó ízületi károsodást okozhat. Ez elsősorban a nyak és a váll felső területét érinti, és kiterjed a karokra és kezekre. A lapockák és a könyök fájdalma szintén gyakori.
Egyes anyagokkal szemben túlérzékenység, illetve allergia alakulhat ki. Néhány szakmai csoport (pl. vegyipari dolgozók) jobban ki vannak téve az ilyen kockázatot jelentő anyagoknak.
A hegesztés során a leggyakoribb sérülés az égés, melyet okozhat az esetlegesen fröccsenő fémolvadék, az akár 315–320 °C-os láng és a nagy intenzitású UV fény. A hegesztőkesztyűk az égés mellett természetesen védelmet nyújtanak a vágások, horzsolásokkal szemben is.
A kéz a leginkább érintett testrész a munkahelyi balesetek során. A kézsérülések jelentősen befolyásolhatják az életminőséget, és gyakran hosszadalmas gyógyulási folyamat követi őket, nagy költséget jelentenek a munkából való kiesés, a kezelések és a rehabilitáció miatt. Ezért az olyan védőkesztyűk, mint a szerelőkesztyűk, vágásbiztos védőkesztyűk, hőálló védőkesztyűk, hideg elleni védőkesztyűk, illetve vegyi védőkesztyűk az egyéni védőfelszerelések fontos részét képezik, és nagy körültekintést igényel kiválasztásuk. Nemcsak a viselési kényelem, de az alkalmazási területek, illetve a szabványok és törvényi előírások is befolyásolják a kiválasztást. A körültekintően elvégzett és dokumentált munkahelyi értékelés kiváló alap a megfelelő védőkesztyű megválasztásához.
A védőkesztyűk számos különböző típusa áll rendelkezésre attól függően, hogy milyen veszélyek ellen kell védelmet nyújtani, milyen követelményeknek kell eleget tenni, illetve hol és hogyan kell őket használni. A munkavédelmi kesztyűk főbb csoportjai a következők:
Ebbe a csoportba tartoznak a horzsolás, vágás, szúrás vagy zúzódás ellen védelmet nyújtó kesztyűk. Anyaguk tartós, kopásálló vagy akár vágásálló, ill. adott esetben párnázott. A rájuk vonatkozó alapvető követelményeket az EN 388 európai szabvány határozza meg.
A szerelőkesztyűk többsége valamilyen bevonattal rendelkezik, és általában vékony anyagból készülnek, hiszen az érintett munkaterületeknél fontos a szabad kéz- és ujjmozgás. Igen népszerűek az ATG MaxiFlex® kesztyűi és az Ansell HyFlex® mechanikai kesztyűk, amelyek maximális flexibilitást, ugyanakkor a legmagasabb szintű védelmet nyújtják.
Vágásbiztos védőkesztyű 360°-os lélegzőképességgel az egyedülálló, szabadalmaztatott AirTech® platformnak köszönhetően, amely az ErgoTech®-kel együtt gondoskodik a maximális tapintási érzékenységről és mozgékonyságról. Pöttyök nélkül – szilikonmentes. II. védelmi kategória.
H-Plus - Haberkorn Markenqualität | Munkavédelmi szerelőkesztyűk
Nitrilhab bevonatos kesztyű kiváló tapintási érzékenységgel, kiváló mozgékonysággal, rendkívül alkalmas precíziós munkákhoz. II. védelmi kategória.
A vegyvédelmi kesztyűk általában erősebb, tömörebb anyagból készülnek, mint az eldobható védőkesztyűk, és védenek az olyan kockázatoktól, mint a bőrirritáció, a bőrsérülések vagy az allergiás reakciók, amit a vegyi anyagokkal való érintkezés válthat ki. Kínálatunkban a 3. kategóriájú vegyi védőkesztyűk széles választékát találja, amelyek megfelelnek az EN 374 szabványoknak.
Újból használható kesztyű nagy kopásállósággal és mechanikai védelemmel. Hosszabb (38 cm), mint a standard kivitel, kiegészítőleg védi a csuklót és az alkart is. Ideális választás az agresszív vegyszerek biztonságos használatához. III. védelmi kategória.
Honeywell KCL | Vegyi védőkesztyűk
Érdesített tenyérfelület, jó tapadósság nedves alkatrészeknél, jó finom tapintás az ergonomikus illeszkedő alak révén, klórozott felület. III. védelmi kategória.
Ansell | Egyszerhasználatos munkavédelmi kesztyűk
Kifejezetten vékony, robusztus, egyedülálló viselési kényelmet biztosító vegyi védőkesztyű nitril-neoprén keverékből. Robusztus 3-rétegű konstrukció a kiváló védelemért a vegyszerekkel, savakkal, oldószerekkel és lúgokkal szemben. Forradalmi megoldás olyan ágazatok számára és alk...
Ezek a kesztyűk általában vegyszerektől és mikrobiológiai veszélyektől védenek az EN 374 szabvány szerint. Meggátolják a vírusok, baktériumok, penészgombák, paraziták és egyéb kórokozók bejutását a sérült bőrfelületen keresztül. Anyaguk elsősorban latex vagy nitril. Alkalmasak laboratóriumi-, egészségügyi-, élelmiszeripari felhasználásra, vagy egyéb alkalmazásoknál, ahol vegyi anyagokkal való érintkezés, illetve fertőzésveszély lehetséges.
Többségük púdermentes, létezik extravékony változat, mint pl. a Semperguard® XtraLite, és elérhető hosszított modell is, mint az Ansell Microflex® 93-260, vagy könyékig érő mandzsettával az Ansell Microflex® 93-243.
Ezek a védőkesztyűk védelmet nyújtanak a láng, kontakt- vagy sugárzó hő és a fémolvadékok által okozott sérülésekkel szemben az EN 407 szabvány szerint. A hőálló védőkesztyűink többnyire Kevlar® vagy Aramid® szálból készülnek, ezért vágásállók is egyben, és akár 500 °C feletti hőmérséklet ellen is védelmet nyújtanak.
A hegesztő kesztyűk ezzel szemben inkább erős bőrből készülnek. Alacsonyabb hőmérséklettől védenek, mint a hőálló kesztyűk, hiszen elsősorban a fröccsenő fémolvadék bőrre jutását kell, hogy megakadályozzák.
Ezek a thermo kesztyűk a konvektív vagy kontakt hideg ellen védenek, akár –50 °C-ig az EN 511 szabvány szerint. Ez főként télen, kültéren vagy hűtőkamrákban végzett munkáknál fontos. Kínálatunkban többféle változatot talál: a Tegera® PRO 9122 Winter nemcsak bélelt, de a víztaszító membránnak köszönhetően szárazon is tartja a kezet. A TEGERA® 295 Winter bélelt, mégis kényelmes és jó kézügyességet biztosít. Az Ansell ActivArmr 80-400 egy III. védelmi kategóriájú vágásbiztos védőkesztyű, amely –30 °C-ig véd a hideg ellen.
Léteznek a fentiekhez nem sorolható egyéb munkavédelmi kesztyűk, ilyen pl. a Knipex elektromos szigetelő kesztyűje, amely VDE szerint bevizsgálva 1000 V feszültségig védelmet nyújt.
Ide tartoznak a rezgés elleni védelmet nyújtó kesztyűk is, mint a KANGA antivibrációs kesztyű a Rock Safety-től.
Egyes munkakörökben nemcsak egy fajta kockázat áll fenn, hanem több kockázat kombinációjával kell számolni. Tanácsadó kollégánk szívesen segít felmérni a kockázatokat és segít kiválasztani a megfelelő munkavédelmi kesztyűket, illetve egyéb eszközöket.
A védőkesztyűkre vonatkozó követelményeket és elvégzendő vizsgálatokat különböző szabványok írják elő. A vizsgálatok eredményei és a lehetséges alkalmazások értelmezésében különböző jelölések és piktogramok segítik a felhasználókat. Léteznek általános előírások, amelyek az összes védőkesztyűre érvényesek, valamint speciális követelmények, amelyek bizonyos kesztyűtípusokra és azok rendeltetésére vonatkoznak.
Általános szabályként az egyéni védőeszközökre vonatkozó rendelet előírja, hogy a munkáltatók kötelesek megfelelő munkakesztyűt, illetve karvédőt biztosítani az olyan tevékenységekhez, amelyeknél fennáll a kéz vagy a bőr sérülésének veszélye. Az előírásoknak megfelelő munkakesztyűk mindig CE-jelöléssel vannak ellátva. További jelölések, amelyeket minden munkakesztyűn fel kell tüntetni, a következők:
Típus-, cikk- vagy modellszám
Méret
A kesztyű megnevezése
A gyártó címe és neve
Lejárati idő, amennyiben a védőhatás az öregedés miatt csökken
A rendelet és a már felsorolt meghatározások mellett a védőkesztyűk területén más fontos szabványok is alkalmazásra kerülnek. Ezek megadják, hogy a vizsgálatok milyen szempontok alapján történtek, és hogy a kesztyű milyen követelményeknek tesz eleget. A vizsgálati eredmények alapján a kesztyűket különböző védelmi fokozatokba sorolják, amelyeket megfelelő piktogramok jeleznek, számokkal és betűkkel kiegészítve.
Ez a szabvány a mechanikai kockázatok elleni védőkesztyűk követelményeit, vizsgálati módszereit és jelöléseit határozza meg.
Az EN 388:2016 szabvány szerinti jelölés azt adja meg, hogy vágásállóság, szúrással szembeni ellenállás, továbbszakító erő és kopásállóság szempontjából milyen besorolást kapott a kesztyű az adott tesztek során – azaz milyen mértékben véd a mechanikai kockázatokkal szemben. Ha a védőkesztyű emellett ütésvédelmi vizsgálatnak is megfelelt, akkor a számsor hatodik helyén egy kiegészítő P betűjelzés is feltüntethető.
Kopásállóság: A vizsgálandó védőkesztyű anyagát nyomás alatt csiszolópapírral megdörzsölik, melynek során referenciaként szolgál a ciklusok száma, ami ahhoz szükséges, hogy az anyagon lyuk keletkezzen. Több rétegből álló kesztyűk esetében a különböző anyagok értékei összeadódnak. Ha egy kesztyű a legmagasabb, 4-es védelmi fokozattal rendelkezik, akkor az anyag legalább 8000 ciklust kibír lyukképződés nélkül.
Vágásállóság: A kesztyűanyagok vágásállóságának vizsgálatához két módszert alkalmaznak.
Coupe teszt: Egy forgó körkést állandó sebességgel és öt Newton erővel előre-hátra mozgatnak egy befogott szövetdarabon. Az 1 és 5 közötti osztályozás a penge által megtett, a próbadarab átvágásához szükséges teljes út alapján kerül meghatározásra. Mivel azonban a penge fokozatosan veszít az élességéből, egy másik típusú vizsgálat szemléletesebb eredményeket adhat, különösen a 4-es, illetve 5-ös vágásvédelmi fokozatú védőkesztyűk esetében.
TDM teszt az EN ISO 13997 szerint: Ennél a vizsgálatnál egy egyenes pengét egyetlen mozdulattal átvezetnek a mintadarabon, minden alkalommal új pengét használva. Az átvágáshoz szükséges megtett utat a különböző erőkifejtésekkel együtt feljegyzik, és grafikusan ábrázolják, amiből meghatározható az az erő, amellyel át lehetne vágnia szövetet 20 mm-es elmozdulással. Ezen erő alapján történik a besorolás az adott A és F közötti osztályba. Az eredmények esetenként ellentmondóak lehetnek a Coupe teszt eredményeihez képest.
Vizsgálati paraméter | Coupe teszt | TDM teszt |
---|---|---|
Használt eszköz | Coupe tesztkészülék | TDM-100 (tomodinamométer) |
Pengék | Forgó körkés | Egyenes penge |
Pengék | Csere nélkül a teljes vizsgálati időtartam alatt | Egyszer használatos pengék |
A penge elmozdulása | 80 mm | 20 mm |
Kifejtett erő | Állandó 5 N | Növekvő |
Alkalmasság | Alacsony vágásvédelmi fokozatok | Minden vágásvédelmi fokozat |
Összehasonlítás | Nem a legalkalmasabb olyan kesztyűkhöz, amelyek anyaga üvegszálakat vagy acélszálakat tartalmaz. Nagy a valószínűsége, hogy a pengét tompítja, ha üveggel vagy acéllal érintkezik. Ez olyan vizsgálati eredményekhez vezethet, amelyek nem felelnek meg az anyag védelmet biztosító tényleges jellemzőinek. Ennek az lehet a következménye, hogy az adott kesztyű szokatlanul jó teszteredményeket mutat. | Minden egyes vágáshoz új pengét használni időigényes és költséges. |
Meghatározott értékelések | Vágási indexszám | Newton |
Fokozatok | 5 számjegy (1 és 5 között) | 6 betű (A és F között) |
Továbbszakító erő: A kesztyű anyagát bevágják, majd megmérik az anyag elszakításához szükséges erőt. A legmagasabb védelmi fokozat a 4-es, amely 75 Newton erőnek felel meg.
Szúrással szembeni ellenállás: A vizsgálat során a kesztyű meghatározott méretű tűvel és 10 cm/perc sebességgel történő átszúrásához szükséges erőt mérik. A legmagasabb védelmi fokozat a 4-es, amely 150 Newton erőnek felel meg.
Ütésállóság: A kesztyű védett területét 5 J lökőerővel tesztelik. Az átadott erőnek meg kell felelnie a legmagasabb szintnek, ebben az esetben az 1-es szintnek, amely konkrétan ≤ 9,0 kN, átlagosan pedig ≤ 7,0 kN. A korlátozott méretű felület miatt az ujjak körüli terület nem vizsgálható ezzel a módszerrel.
Ez a szabvány a vegyszerek és mikroorganizmusok elleni védőkesztyűk követelményeit, vizsgálati módszereit és jelöléseit határozza meg.
Az EN 374:2016 szabvány szerinti jelölés azt adja meg, hogy az adott védőkesztyű milyen mértékben és milyen vegyi anyagok ellen véd. A behatolás és az áteresztés vizsgálati eredményei alapján a munkakesztyűket három típusba sorolják, amelyek közül baleset-megelőzés szempontjából mindig az A típus ajánlott. A típus megjelölése mellett feltüntetésre kerülnek azoknak a vegyi anyagoknak a betűjelzései is, amelyek ellen a kesztyű az áthatolási teszt eredményei alapján védelmet nyújt. Figyelem: A megnövekedett hőmérséklet és a munkavégzés közbeni nyúlás nagymértékben csökkentheti a lehetséges viselési időt. A védelmi fokozatot nem tüntetik fel a kesztyűn, mivel a különböző anyagok áthatolási ideje eltérő.
A típus (megfelel legalább a 2-es védelmi fokozatnak): A permeációs idő legalább 30 perc, ami azt jelenti, hogy a fent felsoroltak közül hat vegyi anyag áthatolásához legalább ennyi idő szükséges.
B típus (megfelel legalább a 2-es védelmi fokozatnak): A permeációs idő legalább 30 perc, ami azt jelenti, hogy a fent felsoroltak közül három vegyi anyag áthatolásához legalább ennyi idő szükséges.
C típus (megfelel legalább az 1-es védelmi fokozatnak): A permeációs idő legalább tíz perc, ami azt jelenti, hogy a fent felsorolt vegyi anyagok mindegyikének áthatolásához legalább ennyi idő szükséges.
Ennek során egyrészt vegyszerek behatolását vizsgálják a védőkesztyűbe az anyag hibás vagy porózus pontjain, illetve a tömítetlen varratokon keresztül, az úgynevezett penetrációt, másrészt a permeációt, azaz azt az időt, amely alatt egy adott vegyszer áthatol a kesztyű anyagán. Az ellenállást 18 különböző vegyi anyaggal szemben tesztelik, és a kesztyűket hat védelmi fokozat szerint osztályozzák.
Betűjelzés | Vegyi anyag | CAS-szám | Osztály |
---|---|---|---|
A | Metanol | 67-56-1 | Primer alkohol |
B | Aceton | 67-64-1 | Keton |
C | Acetonitril | 75-05-8 | Nitril |
D | Diklórmetán | 75-09-2 | Klórozott szénhidrogén |
E | Szén-diszulfid | 75-15-0 | Szerves kéntartalmú vegyület |
F | Toluol | 108-88-3 | Aromás szénhidrogén |
G | Dietil-amin | 109-89-7 | Amin |
H | Tetrahidrofurán | 109-99-9 | Heterociklusos éter |
I | Etil-acetát | 141-78-6 | Éter |
J | n-heptán | 142-85-5 | Telített szénhidrogén |
K | Nátrium-hidroxid 40% | 1310-73-2 | Szervetlen lúg |
L | Kénsav 96% | 7664-93-9 | Szervetlen sav |
M | Salétromsav 65% | 7697-37-2 | Szervetlen sav |
N | Ecetsav 99% | 64-19-7 | Szerves sav |
O | Ammóniavíz 25% | 1336-21-6 | Szerves lúg |
P | Hidrogén-peroxid 30% | 7722-84-1 | Oxidálószer |
Q | Fluorsav 40% | 7664-39-3 | Szervetlen sav |
R | Formaldehid 37% | 50-00-0 | Aldehid |
Permeációs fokozat | Áthatolási idő |
---|---|
1-es védelmi fokozat | 10 perc |
2-es védelmi fokozat | 30 perc |
3-as védelmi fokozat | 60 perc |
4-es védelmi fokozat | 120 perc |
5-ös védelmi fokozat | 240 perc |
6-os védelmi fokozat | 480 perc |
Ez a szabvány a hő és/vagy tűz elleni védőkesztyűk hővel szembeni védelmi szintjét, valamint vizsgálati módszereit és jelölését határozza meg. Az e szabvány szerint tanúsított védőkesztyűk védelmet nyújtanak az égési folyamatok, a sugárzás, illetve az olvadt fém fröccsenése következtében fellépő intenzív hő ellen.
Az EN 407:2020 szabvány szerint a védőkesztyűk vizsgálata és osztályozása a következő kritériumok alapján történik:
A: Meggyulladás elleni védelem
Ennél a vizsgálatnál a kesztyű anyagát 15 másodpercig gázlángnak teszik ki. Ezután megmérik azt az időt, amennyi ahhoz szükséges, hogy az anyag ne égjen, illetve izzon tovább. A legmagasabb védelmi fokozat a 4-es. Az ilyen besorolású munkakesztyűk maximális utóégési ideje két másodperc, utóizzási ideje pedig maximum öt másodperc.
B: Kontakthő elleni védelem
Ez a vizsgálat azt a hőmérséklet-tartományt (100 és 500 °C között) méri, amelyet a kesztyű elvisel anélkül, hogy belsejében a hőmérséklet több, mint 10 °C-kal megemelkedne. A legmagasabb védelmi fokozat a 4-es; az ilyen besorolású munkakesztyűk +500 °C-os hőmérsékletnek is ellenállnak.
C: Konvektív hő (azaz fokozatosan behatoló hő) elleni védelem
A védőkesztyűt nyílt tűznek teszik ki, és azt mérik, hogy a belsejébenmennyi idő alatt emelkedik 24 °C-kal a hőmérséklet. A legmagasabb védelmi fokozat a 4-es. Az ilyen besorolású munkakesztyűk esetében legalább 18 másodperc szükséges ahhoz, hogy a kesztyű belsejében a hőmérséklet 24 °C-kal megemelkedjen.
D: Sugárzó hő elleni védelem
A kesztyűt hősugárzásnak teszik ki, és azt az időt mérik, amíg a kesztyű anyagán egy bizonyos hőmennyiség áthatol. A legmagasabb védelmi fokozat a 4-es. Az ilyen besorolású munkakesztyűk legalább 95 másodpercig képesek védelmet nyújtani.
E: Fröccsenő fémolvadék elleni védelem
Azt vizsgálják, hogy hány csepp olvadt fém szükséges ahhoz, hogy a kesztyű anyaga és a kézfej bőre között a hőmérséklet 40 °C-kal megemelkedjen. A legmagasabb védelmi fokozat a 4-es. Az ilyen besorolású védőkesztyűk esetében legalább 35 csepp fémolvadék szükséges a hőmérséklet 40 °C-os megemelkedéséhez.
F: Nagy mennyiségű fröccsenő fémolvadék elleni védelem
Azt mérik, hogy hány gramm olvadt vas szükséges ahhoz, hogy a kesztyű anyagának belső részére erősített mesterséges bőrréteg (PVC) megsérüljön. A legmagasabb védelmi fokozat a 4-es. Ez azt jelenti, hogy legalább 200 gramm folyékony fémre van szükség a bőrréteg megsértéséhez.
Az EN 407:2004 szabvány szerinti különböző vizsgálati módszerek eredményeit hat számjeggyel adják meg. Az egyes számjegyek az adott kockázati kategórián belüli jellemzőket tükrözik vissza. Ha az 1–4 közötti szám helyett valahol egy X látható, az azt jelenti, hogy a kesztyűt az adott kockázat szempontjából nem vizsgálták.
Védelmi fokozat | 1 | 2 | 3 | 4 | Jelölés |
---|---|---|---|---|---|
A.Korlátozott lángterjedés (s) Utóégési idő Utóizzási idő | >15 Követelmény nélkül | < 10 | < 3 | < 2 | A jelölés első számjegye |
B. Kontakthő (s) | 100 °C | 250 °C | 350 °C > 15 | 500 °C > 15 | A jelölés második számjegye |
C. Konvektív hő (s) | > 4 | > 7 | > 10 | > 18 | A jelölés harmadik számjegye |
D. Sugárzó hő (s) | > 7 | > 20 | > 50 | > 95 | A jelölés negyedik számjegye |
E. Hőterhelés az olvadt fém kismértékű fröccsenése miatt (Anz.) | > 10 | > 15 | > 25 | > 35 | A jelölés ötödik számjegye |
F. Hőterhelés nagy mennyiségű folyékony fém miatt (g) | 30 | 60 | 120 | 200 | A jelölés hatodik számjegye |
Ez a szabvány a hideg és annak következményei elleni védőkesztyűk követelményeit, vizsgálati módszereit és jelöléseit határozza meg.
A védőkesztyűket konvektív hidegre és kontakthidegre tesztelik.
Konvektív hideg: Azt mérik, hogy védőkesztyű alkalmazása mellettmennyi energiára van szükség egy fűtött kézmodell (30–35 °C) hőmérsékletének fenntartásához konstans szobahőmérsékleten. A kesztyűk négy védelmi fokozatba sorolhatók – minél magasabb a szám, annál jobb az elért teszteredmény.
Kontakthideg (ellenőrzés az ISO 5085 szerint): A vizsgálat során a hőmérséklet-gradiens változását mérik, miközben a kesztyűt, mint szigetelő anyagot egy hideg és egy meleg lemez közé helyezik. A kesztyűk négy védelmi fokozatba sorolhatók – minél magasabb a szám, annál jobb az elért teszteredmény.
Vízállóság (ellenőrzés az EN ISO 15383 szerint): Azt vizsgálják, hogy mennyi ideig nem hatol be víz a munkakesztyűbe. Ha ez az idő több mint 30 perc, a vizsga sikeresnek minősül.
Védelmi fokozat | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
---|---|---|---|---|---|
A. Konvektív hideg (ITR/m² szigetelés) | |<0,10 | 0,1<| <0,25 | 0,15<| <0,22 | 0,22<| <0,30 | 0,30<| |
B. Kontakthideg (R/m² hőellenállás) | R<0,025 | 0,025<R<0,050 | 0,050<R<0,100 | 0,100<R<0,150 | 0,150<R |
C. Víz behatolása, 5 perc | Behatolás | Nincs behatolás |
A hideg elleni védőkesztyűk esetében a piktogram mellett három szám van feltüntetve. Az első a konvektív hideget, a második a kontakthideget, a harmadik pedig a vízállóságot jelöli. A számok négyféle védelmi fokozatnak felelhetnek meg. Ha az egyik szám helyett egy X látható, akkor a kesztyű az adott szempontbólnem lett tesztelve.
Ez a szabvány az elektrosztatikus tulajdonságokkal rendelkező védőkesztyűk követelményeit, vizsgálati módszereit és jelöléseit határozza meg.
Az átmeneti ellenállás meghatározását 23 ± 1 °C-os környezeti hőmérsékleten és 25 ± 5%-os relatív páratartalom mellett végzik. Az átmeneti ellenállásnak < 100 Megohmnak (Rv < 1,0 x 108 Ω) kell lennie, az Rv átmeneti ellenállást a DIN EN 1149-2:1997 szabvány szerint kell ellenőrizni.
A mérést öt mintán végzik el. A mért értékek mindegyikének a határértéken belül kell lennie.
A cipő- és ruházati területtől eltérően a védőkesztyűkre vonatkozóan nem létezik külön ESD szabvány, illetve jóváhagyott ESD jelölés. Az ESD pecsét célja kizárólag az, hogy tájékoztassa a felhasználót, a jelölés feltüntetése azonban nem kötelező.
A EN 16350 szabvány szerint tesztelt kesztyűk olyan területen használhatók, ahol ESD termékvédelem megkövetelt.
A termikus veszélyek elleni védőkesztyűknél természetes szálakból és mesterséges szálakból készült anyagokat különböztetünk meg. Különbséget kell tenni fonalvastagság, a szemsűrűség és a bevonat tekintetében is. A természetes szálakból, például pamutból készült munkakesztyűk kitűnően alkalmasak száraz körülmények közötti munkavégzéshez, de a mesterséges szálakból készült, például aramid, nejlon, akril vagy kevlár munkakesztyűkhöz képest csekély védelmet nyújtanak. A mechanikai veszélyek elleni védelem területén különösen hatékonynak bizonyultak a bőr munkakesztyűk.
Vegyi anyagok elleni védelemhez és biológiai anyagokkal való munkavégzéshez a természetes latex, nitril, neoprén és PVC kesztyűk használata javasolt.
Hővel vagy tűzzel végzett munkákhoz mesterséges szerves anyagokból, például poliamidból készült védőkesztyűket ajánlunk. A bőrkesztyűk 200 °C alatti hőmérsékleten szintén jól használhatók. Magas hőmérséklet esetén az üvegszálas szövetből készült védőkesztyű a legalkalmasabb.
A hőszigetelő réteggel ellátott kesztyűk különösen jól védenek a hideg ellen. Ide tartoznak az érdesített belső bevonattal ellátott munkakesztyűk és a vízálló külső bevonattal ellátott kesztyűk.
A munkakesztyűk esetében a külső bevonatok leggyakrabban poliuretánból (PU), nitrilből, nitrilhabból és latexből készülnek.
A PU különösen vékony, és érzékeny tapintást biztosít.
A nitril sima, sűrű és kiváló védelmet nyújt az olajokkal, zsírokkal és folyadékokkal szemben.
A nitrilhab jól elnyeli az ütéseket, légáteresztő, rugalmas és csak korlátozott mértékben engedi át a folyadékokat.
A latex vastagsága miatt jól véd az éles és érdes tárgyak ellen.
A munkakesztyűket rendszeresen, alapvetően csak kézzel és enyhe szappanos vízzel, illetve kefével ajánlott tisztítani. A túl intenzív tisztítás sérüléseket okozhat az anyagon. A gépi mosást kerülni kell, de e tekintetben mindig a gyártó által megadott információk mérvadóak. Ha a munkakesztyű mosható is mosógépben, akkor is általában csak 30–40 fokon. A kesztyűt mindig a levegőn kell hagyni megszáradni.
Az Ön személyes kapcsolattartója
Kérjük, jelentkezzen be, hogy közvetlenül személyes kapcsolattartójának írhasson. Szívesen segítünk, amennyiben nincs regisztrálva általános kapcsolattartónkon keresztül.