Gázérzékelők

A gázérzékelők alkalmazási területei

A gázérzékelők képesek különböző veszélyeket felismerni, és idejében figyelmeztetni azokra. Ilyen egyrészt a robbanásveszély, másrészt a mérgezés vagy az oxigénhiány okozta esetleges egészségkárosodás. A veszélyek tehát három alkalmazási területre oszthatók:

• Robbanásveszély (Ex) gyúlékony gázok miatt

• Oxigénhiány vagy oxigénfelesleg miatti oxigénveszély (Ox)

• Mérgezésveszély (Tox) – mérgező gázok

Robbanásveszély (Ex) gyúlékony gázok miatt

Gázérzékelők gyúlékony gázok észlelésére és robbanásveszélyes légkör érzékelésére. Ha éghető anyag vagy gyúlékony gáz, hővel vagy gyújtóforrással, illetve oxigénnel találkozik, robbanásveszély állhat fel.A következő határértékek mérvadóak:

• Alsó robbanási határérték (ARH) vagy alsó gyulladási határ (AGYH): a levegőben lévő éghető gáz, gőz vagy por legalacsonyabb koncentrációja, amely már lehetővé teszi, hogy egy anyag meggyulladjon

• Felső robbanási határérték (FRH) vagy felső gyúlékonysági határérték (FGYH): a levegőben lévő éghető anyag legmagasabb koncentrációja, amelynél a jelenlévő oxigén mennyisége még elegendő ahhoz, hogy az anyag meggyulladjon

• Lobbanáspont: az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen a képződött gőz-levegő keverék külső gyújtás hatására képes meggyulladni

• Gyújtási energia: az a legkisebb energia, amely képes meggyújtani egy éghető anyagot

• Gyulladási hőmérséklet (korábban gyulladási pont): az az adott körülmények között meghatározott legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen egy éghető anyag meggyullad

Az ezen a területen felügyelhető tipikus gázok közé tartozik az aceton, benzol, bután, etilén, heptán, hexán, hidrogén, izobután, metán, pentán, toluol vagy propán.

Oxigénhiány vagy oxigénfelesleg miatti oxigénveszély (Ox)

Az oxigénhiány és oxigénfelesleg kimutatására szolgáló gázérzékelők fulladásveszélyre figyelmeztetnek.Oxigénhiány, ill. akut fulladásveszély akkor áll fenn, ha a levegő oxigéntartalma kevesebb, mint 17 térfogatszázalék.A belélegzett levegő általában 20,8 térfogatszázalékot tartalmaz, egy gyertya körülbelül 16 térfogatszázaléknál vagy ettől kevesebbnél alszik ki, de a levegőben lévő káros gázok már ezt megelőzően is halálosak lehetnek az emberre nézve.

Mérgezésveszély (Tox) – mérgező gázok

A mérgező gázok kimutatására szolgáló gázérzékelők mérgezésveszélyre figyelmeztetnek. Itt két érték különösen fontos:

• MAK-érték (maximális munkahelyi koncentráció): a munkavállalók védelméről szóló törvény szerint meghatározott MAK-értékek az egészséges munkaképes korúakra vonatkoznak. A MAK-érték betartása esetén az említett csoportra nézve nem áll fenn veszély.

• TRK-érték (műszaki iránykoncentráció): a TKR-értéket olyan anyagok esetében adják meg, amelyeknél a tudomány jelenlegi állása szerint nincs biztonságosnak tekinthető koncentráció.Az információ célja a kockázat csökkentése, de nem zárhatók ki teljesen az egészségkárosító hatások.

A határérték rendeletben a MAK- és TRK-értékek napi átlagérték, éves átlagérték és/vagy rövidtávú érték formájában vannak rögzítve.

Az ezen a területen felügyelhető tipikus gázok közé tartozik az ammónia, szén-dioxid, szén-monoxid, klór, klór-dioxid, hidrogén-cianid, hidrogén-szulfid, nitrogén-monoxid, nitrogén-dioxid, foszfin vagy kén-dioxid.

A környezeti levegőben lévő éghető és mérgező gázok kimutatására az 1 vagy 2 gázhoz alkalmas gázérzékelő készülékek és a multigáz-érzékelő készülékek szolgálnak. Oxigénhiány vagy -többlet mérésére az egyszeres gázérzékelők használatosak. A multigáz-érzékelő készülékek egyszerre több gáz kimutatására is alkalmasak. Maximum öt-hat érzékelő segítségével egyszerre képesek mérni és érzékelni a pentán, O2, CO, H2S és CO2 szintjét.

A gázérzékelők rendszeres ellenőrzése

A törvényi előírás értelmében minden olyan műszak előtt, ahol gázérzékelő készüléket használnak vagy használhatnak, szemrevételezéses ellenőrzést és kijelzőpróbát kell végezni tesztgáz segítségével. Fontos megjegyezni, hogy az alkalmazott tesztgáz koncentrációjának, amennyiben műszakilag lehetséges, meghatározott pontosságúnak (+/- 5%) kell lennie.

Ezen túlmenően vannak egyéb ellenőrzések is, amelyeket a munkavédelmi rendelet szerint meghatározott időintervallumon belül folyamatosan biztosítani kell. Legalább négyhavonta funkció-ellenőrzést, évente legalább egyszer pedig rendszerellenőrzést kell végezni. Az ellenőrzéseket legalább háromévente dokumentálni is kell. A dokumentációt egy jóváhagyott szervezet által végzett szervizszolgáltatás keretében kell elkészíteni.

A gázérzékelő berendezések a jogszabályoknak megfelelően csak szakképzett személy végezheti. További információkért vegye fel velünk a kapcsolatot.

Kapcsolat

Lilla Csizmadia

Munkavédelmi termékmenedzser

+36 1 884 8935 E-mail írása

Kockázatok szűk terekben végzett munkák esetén

Zárt munkatér alatt általánosságban olyan tereket értünk, amelyek:

• Egészségügyi és/vagy biztonsági kockázatot jelenthetnek

• Csak korlátozott be- és kiszállási lehetőséggel rendelkeznek

• Az összes vagy közel az összes oldalukról zártak

• Nem állandó tartózkodásra készültek

• Szellőztetési lehetőségeik korlátozottak

A tartályokba való beszállás, azaz a zárt munkaterekben, például csatornákban, alagutakban, szellőző- és felvonóaknákban vagy tárolótartályokban történő munkavégzés esetében a bejutás és a hozzáférés korlátozott. Ez veszélyeket rejt magában: Fizikai és a légköri veszélyek között kell különbséget tenni. Ezért számos törvényi rendelkezés és megfelelő egyéni védőeszköz áll rendelkezésre; egyrészt mindenekelőtt a zuhanás elleni védelem, másrészt a magas szintű gázméréstechnika alapvető fontosságú.

A tartályokba történő beszállás veszélyei

Fizikai veszélyek

• Lezuhanás veszélye

• Leeső tárgyak általi veszélyek

• Zaj és az ezzel együtt járó halláskárosodás

A megfelelő egyéni védőeszközök, mindenekelőtt a zuhanás elleni védelem, valamint a fejvédelem, légzésvédelem és hallásvédelem rendkívül fontosak a tartályokba való beszálláshoz.

Légköri veszélyek

• Éghető, gyúlékony és robbanásveszélyes anyagok

• A levegőben lévő egészségkárosító anyagok, például gázok, gőzök, por vagy füst

• Oxigénhiány és hő

• Fulladás

• Biológiai veszélyt jelentő anyagok

A hordozható gázérzékelők segítségével ezek a veszélyek még a szűk munkaterekbe való bejutás előtt észlelhetők, és megfelelő intézkedések hozhatók.

Négy lépés a szűk munkaterekben való biztonságos munkavégzéshez

A zárt munkaterekben bekövetkező balesetek sajnos nem ritkák. Ezért elengedhetetlen a zárt térben végzett munka előrelátó megtervezése.

1. Tervezés és jóváhagyás: a kockázatértékelés a megfelelő tervezés része, és életeket menthet. Első lépésként az adott helyiséget meg kell feleltetni a három kockázati szint (alacsony kockázat, közepes kockázat, magas kockázat) egyikének.

2. Biztonságos be- és kiszállás: beszállás előtt szabad méréssel meg kell határozni az esetleges légköri veszélyt annak megállapítására, hogy lehetséges-e a biztonságos munkavégzés. A megfelelő felszerelés kiválasztása alapvető fontosságú.

3. Munkavégzés a tartály belsejében: a környezeti levegő folyamatos felügyelete szükséges annak biztosítására, hogy az oxigén, illetve a veszélyes anyagok koncentrációja ne változzon.

4. Mentés: a zárt térbe való beszállást megelőzően mentési tervet kell készíteni. Mindig az önmentés és a beszállás nélküli mentés lehetőségét kell előnyben részesíteni. Ehhez nélkülözhetetlen a megfelelő képzés, amelyet évente egyszer meg kell ismételni.