Gőztömlők Alfagomma termékek

Az, hogy egy gőztömlő milyen nyomás-hőmérséklet viszonynál használható forróvíztömlőként, a hőmérséklet-entrópia diagram
alapján dönthető el. Ez tehát a maximális üzemi nyomás, a biztonsági tényező és a hőmérséklet-tartomány figyelembevételével történik (a műszaki adatlap stb. szerint). Forró vízzel való használatra az elasztomerekből készült gőztömlők csak 120 °C hőmérsékletig, illetve 1 bar túlnyomásig alkalmasak. Ha az alkalmazás során magasabb a hőmérséklet, az a belső rétegbe behatoló víz térfogatának növekedéséhez vezet (vízduzzadás). Ennek következményeként anyagszerkezeti károsodás lép fel.

A biztonság és a gőztömlők élettartamának szavatolhatósága érdekében a következőket kell betartani:

• Az anyag szerkezetét érintő sérülések („popcorning”) elkerülése érdekében mindig gondoskodni kell a kondenzátum maradéktalan eltávolításáról.

• Az égési sérülések megelőzése érdekében védelmet kell biztosítani a felületek magas hőmérséklete ellen.

• A gőztömlőket soha nem szabad más anyagok szállítására használni, mivel ezek a tömlő gyorsabb öregedéséhez vezetnek.

• A mindkét végén lezárt gőztömlő egység lehűlése miatt kialakuló negatív nyomást kerülni kell; a tömlő duzzadásának elkerülése érdekében ajánlott a tömlővégeket nyitottan hagyni.

• A túlhevített gőz kockázatának elkerülése érdekében a keresztmetszet-változásokat lehetőség szerint kerülni kell a vezetékhálózat teljes hosszán.

A gőztömlőkhöz csak az EN 14423:2016 szabványnak megfelelő szerelvények, úgynevezett gőzarmatúrák használhatók.

Az elektromos feltöltődés megakadályozása érdekében a lélek- és a borítás anyagának elektromosan vezetőnek kell lennie, és a szerelt gőztömlőket le kell földelni.

Forró levegős öregedésről akkor beszélünk, amikor a gőztömlők használata után levegővel érintkezik a még forró tömlőlélek. A levegőben lévő oxigén reakcióba lép a tömlőlélekkel, ami a lélek anyagának öregedését okozza.

A gőztömlőkben mindig marad valamennyi kondenzátum. A következő felhevülés során ez robbanásszerűen gőzzé alakul. Eközben buborékok képződnek, amelyek popcornként kinyílnak, és nagy nyomással kiszakadnak. A „popcorning” jelenség elkerülése, és ezáltal a tömlő élettartamának meghosszabbítása érdekében a gőztömlőket rendszeresen meg kell tisztítani a kondenzátumtól, azaz le kell üríteni.

A túlhevített gőz tartományában fennáll a tömlő sérülésének veszélye. Ezért a gőz telítési görbe segítségével ellenőrizni kell, hogy a nyomás-hőmérséklet viszony olyan legyen, hogy ne eredményezze a forráspont túlhaladását és túlhevített gőzt.

A gőz telítési görbe mutatja a nyomás és hőmérséklet viszonyát. Megmutatja, hogy milyen nyomás-hőmérséklet viszonynál található a forróvíz-tartomány, hol van a pontos forráspont, illetve hol kezdődik a túlhevített gőz tartománya. A görbe metszéspontjai a forráspontot, illetve a telített gőz és a nyomás viszonyát jelölik.

A gőznek a nyomástól és a hőmérséklettől függően három különböző halmazállapota lehet:

• nedves telített gőz

• száraz telített gőz

• túlhevített gőz vagy „száraz gőz”

Vízgőz a folyékonyból a gáz halmazállapotba való átalakulás során keletkezik. Telített gőzállapotról, azaz telített gőzről akkor beszélünk, ha a folyadék és a gőz termodinamikai egyensúlyban van. A fázisátalakulás nyomás- és hőmérsékletfüggő, és a gőz telítési görbe szerint alakul. A görbe metszéspontjai a forráspontot, illetve a telített gőz és a nyomás viszonyát jelölik. A túlhevített gőz vagy "száraz gőz" károsítja a gőztömlőket, ezért kerülni kell.

A gőztömlők tartóssága alapvetően a helyes kezeléstől függ.

Gőz telítési görbe: Például egy nyitott szelep vagy tömlővég által okozott nyomásesés következtében, vagy a keresztmetszet növekedése miatt, száraz túlhevített gőz keletkezhet, amit lehetőség szerint el kell kerülni. A nyomásnak és a hőmérsékletnek indításkor és leállításkor is a gőz telítési görbének megfelelően kell változnia.

Ürítés: A gőztömlőket használat után maradéktalanul meg kell tisztítani a kondenzátumtól. A rendszeres ürítés meghosszabbítja a gőztömlők élettartamát.

A gőztömlő kiválasztásának legfontosabb paraméterei a gőzhőmérséklet, a gőznyomás és az alkalmazással kapcsolatos részletek, mint például a beépítési helyzet és a környezeti körülmények. Ha ezek az információk ismertek, ki lehet választani az alkalmazáshoz megfelelő tömlőt. A tömlő használatakor a hőmérsékletnek és a nyomásnak a gőz telítési görbe szerinti termodinamikai egyensúlyban kell lennie.

Igen, az ISO 6134 (korábban DIN 2825) szabványnak megfelelően az üzemi körülményektől és a használat időtartamától függően meg kell határozni a gőztömlő ellenőrzési intervallumát. Ez alapesetben maximum fél év lehet. Ha a szerelt gőztömlőket tartósan felső határterhelésnek teszik ki, akkor az ellenőrzési intervallum nem haladhatja meg egy hónapot. Ugyanez vonatkozik a gyakran változó nyomás- vagy hőmérséklet esetére is.

A vegyipari tömlőket és a tartálykocsi tömlőket, valamint a gőztömlőket az EN 12115, ill. az ISO 6134 szabvány szerint rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni. A Haberkorn a legyártott szerelt tömlőket, és a vizsgálatra visszaküldötteket is megfelelő ellenőrző címkével látja el. A címkék színe évről évre változik, és a következő ajánlott ellenőrzés dátumát tartalmazzák. Ide kattintva többet is megtudhat erről a szolgáltatásról. Az ellenőrzési időközöket a felhasználónak magának kell megszabnia a kockázatértékelés keretén belül. Ennek során a közeg, a nyomás, a környezet és a veszélyeztetettségi potenciál befolyásolja a határidő meghatározását.

A szerelt tömlők elektromos vezetőképességének vizsgálata mindenekelőtt EX-zónában történő alkalmazás esetén szükséges. A szerelt tömlők elektromos ellenállásának vizsgálatát, a nyomás és a tömítettség mellett, speciális képesítésű szakemberek végzik. A tömlő fajtájától és a tervezett felhasználástól függően a megengedett maximális elektromos ellenállás mértéke eltérő lehet. Cégünk szívesen elvégzi Önnek az elektromos vezetőképesség vizsgálatát.