Ipari tömlők és armatúrák

A DVGW a „Német Gáz- és Vízügyi Szövetség” („Deutscher Verein des Gas- und Wasserfaches e. V. “) rövidítése, amely a gáz- és vízellátás területén az anyagok és rendszerek vizsgálatát, és ezzel összefüggésben a független vizsgáló szervként való működést tűzte ki feladatául. A DVGW-tanúsítás bizonyosságot jelent arra vonatkozóan, hogy a termék bevizsgált, biztonságos, és megfelel a DVGW összes előírásának.

• hosszú élettartam, megbízhatóság

• semlegesen tesztelt elektromos biztonság

• kellően egyszerű telepíthetőség és karbantarthatóság

• a pótalkatrészek cserélhetősége hagyományos szerszámokkal

• legalább tíz évre biztosított pótalkatrész-ellátás

• korszerű kezelés, és felhasználói kényelem

• magasfokú korrózióállóság

• az ivóvízvezetékek és összekötő elemek ivóvízhez való alkalmassága

A BSP (British Standard Pipe) menetet (G) feltalálója után Whitworth csőmenetnek is nevezik. A menetátmérő colméretben kerül megadásra, a menetoldal szöge 55°, és ez a legelterjedtebb menet Európában. A BSPT menet kúpos kialakítású.

Az amerikai NPT (National Taper Pipe) csőmenet egy kúpos belső/külső menet, amelyet az ANSI B 1.20.1 szabvány definiál. A külső átmérőt colméretben kell megadni.

A metrikus ISO menet (Mz), más néven szabványmenet, egy világszinten szabványosított menetfajta. A menetátmérő mm mértékegységben van megadva.

Ha a tömlőknek szívóterhelésnek, azaz negatív nyomásnak kell ellenállniuk, illetve különösen nagyfokú rugalmassággal kell rendelkezniük, akkor a betétbe egy acélspirált is beágyaznak. A spirál plusz erősítést biztosít a betétnek a megtörés elleni védelem érdekében. A szívótömlők ezért gyakran használatosak nyomó- és szívóterhelések esetén. A nyomótömlők csak nyomó igénybevételre (max. üzemi nyomás) vannak méretezve.

A nyomótömlők rögzítése félbilinccsel, tömlőtoldó csővel, tömlőbilinccsel vagy préshüvellyel történik.

Az alacsony üzemi nyomáson használt tömlőket elsősorban tömlőbilincsek segítségével rögzítik a szerelvényhez. A szükséges meghúzási nyomatéktól függően csigamenetes tömlőbilincsek, csuklós-csapos tömlőbilincsek, feszítőpofás bilincsek, széles bilincsszalagok, illetve 1 vagy 2 füles bilincsek használatosak.

Nagyobb üzemi nyomás esetén félbilincsek, illetve préshüvelyek vagy pántoló szalagok is ajánlottak. A szívótömlőket lehetőleg félbilinccsel vagy pántolószalaggal kell rögzíteni. Ha a tömlők fokozott húzó igénybevételnek is ki vannak téve, akkor azokat kizárólag félbilinccsel szabad szerelni.

Az EPDM anyagból készült tömlők tulajdonságaik alapján savak (koncentrációtól függően), lúgok, víz, alkoholok és ketonok használata esetén ajánlottak.

Az EPDM tömlők kiváló ózonálló-, kémiai- és öregedési tulajdonságokkal rendelkeznek. Nagyon jó gőzállósággal, jó hideg- és hőállósággal (-40 °C – +120 °C), valamint magas ellenállással rendelkeznek a glikol alapú fékfolyadékokkal szemben. Az olajszármazékokkal szembeni ellenállásuk azonban meglehetősen alacsony.

• Alkalmazási paraméterek: pl. szállítandó közeg (koncentráció), közeghőmérséklet, nyomás/vákuum, expozíciós idő

• Tömlőparaméterek: anyag, belső átmérő, falvastagság, külső átmérő

• Környezeti paraméterek: pl. hőmérséklet, időjárási viszonyok

• Beépítési feltételek: csatlakozások, csatlakozóarmatúrák, tömítések

• Rögzítés: félbilincs, tömlőbilincs vagy roppanott csatlakozás, pl. préshüvelyek a biztonságos rögzítéshez nagyobb üzemi nyomásnál

Mindezek a paraméterek megtalálhatók online áruházunk termékeinek leírásában. Szívesen segítünk Önnek a megfelelő tömlő kiválasztásában. Forduljon bizalommal szakértőinkhez.

A nyomótömlők különböző változatokban léteznek, és sokféle közeghez használhatók. Az alkalmazhatóság erősen függ a tömlőbelső anyagától és a tömlő kialakításától.

A tömlőket és szerelt tömlőket hűvös, száraz és pormentes helyen kell tárolni. A közvetlen napsugárzást és UV-sugárzást, valamint hőforrások közelségét kerülni kell. A tömlőket és szerelt tömlőket feszültségmentesen és fektetve kell tárolni, közben ügyelni kell arra, hogy ne törjenek meg. Feltekerve tárolás esetén a gyártó által megadott legkisebb hajlítási rádiusznál nem lehet kisebb a behajlás sugara. A gumiáruk raktározását alapvetően mindig a FIFO (first-in/first-out) elv szerint kell végezni, mert a túl hosszú tárolási idő még a legjobb körülmények között is a fizikai tulajdonságok romlásához vezethet bizonyos gumitermékek esetében.

Az elasztomerek, így a tömlők és szerelt tömlők tárolására vonatkozó előírásokat a DIN 7716 (Gumiból és kaucsukból készült termékek – A tárolásra, tisztításra és karbantartásra vonatkozó követelmények) 3. bekezdése, valamint a T002 szabvány határozza meg.

Nyomótömlőket akkor használnak, amikor a közeget túlnyomással kell szállítani. Főleg az élelmiszeriparban, betonpumpás járműveknél, szennyvíztisztító telepeken, a gépgyártásban, a mezőgazdaságban, az építőiparban, kültéri alkalmazásoknál, gépeknél, készülékeknél és tartályoknál használatosak.

Számos jel utalhat arra, ha egy tömlőt ki kell cserélni. Például:

• a tömlőborítás betétig elérő sérülése (vágások, repedések, kidörzsölődés, hólyagosodás, kopási- vagy törési pontok)

• az anyag rideggé válása

• szivárgási pontok

• sérült tömlőszerelvény

• a szerelvény leválása a tömlőről

A tömlők és szerelt tömlők sérülésének elkerülése érdekében a következőket kell betartani:

• a tömlő kiválasztása az üzemi nyomásnak, az alkalmazási feltételeknek és a névleges méretnek megfelelően történjen

• az alkalmazási területek a vonatkozó szabványok vagy egyéb előírások szerintiek legyenek

• szakszerű rögzítés ; megfelelő, figyelmes elhelyezés

• kizárólag az adott tömlőhöz előírt közeggel való használat

• az üzemeltetési útmutató figyelembe vétele

• tömlődobok használata

• a sérült szerelt tömlők cseréjét azonnal el kell végezni

A gumitömlők általában a következő részekből állnak:

• Lélek: A lélek a tömlő belső rétege, amely a szállítandó közeggel érintkezik. A lélek anyagát a közeg, a hőmérséklet, a kopás vagy az elektromos feszültség hatásának megfelelően választják ki.

• Betét: A betétek biztosítják a tömlő számára a szükséges keresztmetszeti stabilitást, valamint a statikus és dinamikus nyomással szembeni ellenállóképességet. Ez az erősítő elem készülhet különböző textíliákból vagy acélhuzalból, illetve ezek kombinációjából.

• Spirálok: Ha a tömlőnek szívóterhelésnek / negatív nyomásnak is ellen kell állnia, illetve különösen nagyfokú rugalmassággal kell rendelkeznie, akkor a betétbe egy acélspirált is beágyaznak.

• Fedlap: A fedlap a tömlő külső, tehát látható része.Védelmet nyújt az olyan külső hatások ellen, mint a kémiai hatások, az időjárás, az ózon, az UV-sugárzás, a hőmérséklet vagy a mechanikai sérülések. A tömlő fala lehet sima vagy hullámos. A hullámos tömlőborítás előnye a nagyobb rugalmasság, a sima borításé a nagyobb kopásállóság és a jobb csúszási tulajdonságok. A tömlőborítás esetében szintén az adott alkalmazási feltételeknek megfelelően kell kiválasztani az anyagokat.

A szerelt tömlőknél a tömlőt, a szerelvényt és a csatlakozást egymáshoz kell igazítani. A szerelt tömlő egésze mindig csak olyan mértékben megfelelő, amennyire a rendszer leggyengébb eleme. A maximális üzemi nyomás, a hőmérséklet és a közegellenállás mindig a legkevésbé terhelhető komponenshez igazodik.

A tömlőben lévő nyomáshordozó biztosítja a tömlő nagy nyomással szembeni ellenállóképességét és szükséges rugalmasságát.

A biztonsági tényező a felszakítási nyomás üzemi nyomáshoz viszonyított aránya. Nagy biztonsági tényezőt kell alkalmazni, ha olyan befolyásoló tényezők vannak jelen, amelyek csökkenthetik a nyomástartó anyag szilárdságát (pl. magas hőmérséklet, kémiai hatások stb.), vagy ha a tömlő használat közbeni felhasadása különösen veszélyes (pl. gőz esetében).

A felszakítási nyomás, más néven legkisebb repesztőnyomás az a nyomás, amelynél a szerelt tömlő szobahőmérsékleten tömítetlenné válik, ill. felszakad. A felszakítási nyomás a folyamatos nyomásnövekedés függvényében jelentősen változhat.

A próbanyomás az a nyomás, amelynél a tömlőnek és a csatlakozásoknak még tökéletesen tömítettnek kell lenniük. A tömlőn nem mutatkozhatnak nem megengedett alakváltozások.