Láncok, lánckerekek

A „párosított”  láncokat akkor használják, ha több láncnak kell párhuzamosan futnia, például párhuzamos szállítórendszerekben vagy emelési alkalmazásokban, hogy gyakorlatilag azonos hosszúságúak legyenek, megelőzve az olyan problémákat, mint a csúszás, csavarodás és fokozott kopás, amelyek a nem megfelelő láncok esetén fordulnak elő. Az olyan iparágak, mint a csomagolás, az acél- és a szőnyeggyártás, ezt a szolgáltatást használják a gépek simább, pontosabb és megbízhatóbb működésének garantálására, ami nagyobb termelékenységet és kevesebb állásidőt eredményez.

Az egyenes hevederű láncokat szállítószalag- és anyagmozgató rendszerekben használják, különösen ott, ahol fennáll a szállított áruk sérüléséinek veszélye, például az élelmiszer-, textil- és raktáriparban. Kialakításuk, amely a tipikus ívelt lemezek helyett lapos, egyenes oldallemezekkel rendelkezik, jobb támasztófelületet biztosít, és csökkenti a termékek szennyezését, sérülését. Ezek a láncok a hagyományos görgős láncokhoz képest nagyobb szilárdságot, fáradtságállóságot és élettartamot is kínálnak, így alkalmasak olyan igényes alkalmazásokhoz, mint az ömlesztett anyagok kezelése bányászatban vagy cementgyárakban.

Az emelőláncokat olyan emelési és anyagmozgatási alkalmazásokban használják, mint a targoncák, felvonók és daruk, ahol a nagy szakítószilárdság és teherbíró képesség kritikus fontosságú.  A görgős láncokkal ellentétben, ezek fogatlan kerekeken (tárcsákon) futnak, nem pedig lánckerekeken, így ideálisak szakító-, emelési és kiegyensúlyozási alkalmazásokhoz, például ellensúlyozó rendszerekhez.

A torlasztó láncokat elsősorban anyagmozgató rendszerekben használják, ahol a termékeknek torlódniuk kell, de az egyenletes láncsebesség fenntartása a cél. Ilyen például a csomagolóipar, a logisztika és raktározás, ahol a lánc alacsony súrlódással továbbítja a termékeket, miközben a feltorlódó áruk a lánc görgői között egymáson helyezkednek el, megkönnyítve a berendezés kopásának csökkenését és az ütközések elkerülését.

A szállítószalagokhoz és az anyagmozgató rendszerekhez „fülekkel” ellátott láncokat használunk, a különböző cikkek vagy termékek szállításához és pontos pozicionálásához, különösen az olyan iparágakban, mint a gyártás, az élelmiszer-feldolgozás és a hulladékgazdálkodás. A fülek olyan egyedi szerelvények, amelyek biztonságos módot biztosítanak bizonyos tárgyak tartására és mozgatására, lehetővé téve az olyan feladatokat, mint a termékek emelése, megfogása, forgatása vagy összehangolása az automatizált folyamatokhoz.

A láncnyúlás meghatározható egy több láncszemen keresztül történő egyszerű hosszmérés segítségével. Az olyan segédeszközök, mint például a kopásmérők megkönnyítik a láncnyúlás mérését, különösen akkor, ha több láncágat kell megmérni. A láncnyúlás teljesen automatikus ellenőrzésére szolgáló elektronikus mérőeszközök, mint például az iwis CCM berendezése, optikai visszajelzést adnak a lánc kopási állapotáról a rendszerben – akár működés közben is. A CCM-S verzió ezen felül még vezérlésbe is integrálható.

A standard alkalmazásoknál az az alapszabály, hogy egy láncot legalább három százalékos megnyúlás esetén kell kicserélni. Nagy pontosságú alkalmazásoknál szükséges lehet ezt az értéket megfelelően alacsonyabbra beállítani. Rendszeres időközönként felül kell vizsgálni a lánc optikai állapotát is – ha külső sérülés vagy rozsdásodás látható, illetve ha használat közben szokatlanul nagy zajképződés tapasztalható, akkor a láncokat ellenőrizni kell, és szükség esetén ki kell cserélni. A lánc sérüléseit sérült lánckerekek is okozhatják (pl. hiányzó fogak, kopás). Ilyen esetben a lánckereket ki kell cserélni, és ellenőrizni kell a lánc sérüléseit.

Egy lánc élettartama számos tényezőtől függ.
A rendszeres karbantartás és megfelelő kenés a legfontosabb tényezők ahhoz, hogy egy lánc minél több üzemórán keresztül képes legyen üzemelni. Az IWIS láncokhoz méretezési segédeszközök állnak rendelkezésre a lánc egyéni igények szerinti kialakításához. Egy megfelelően méretezett, rendszeresen karbantartott lánc élettartama elérheti akár a 20 000 órát. Az sem ritka azonban, hogy a láncok élettartama meghaladja ezt az időt.

A láncok igény esetén különböző korrózióvédő bevonatokkal is elláthatók (pl. horganyzás, nikkelezés vagy cink-alumínium bevonat). A CF sorozatú láncok rozsdamentes acélból készülnek, így rozsdamentesek. Ezeket az élelmiszeriparban vagy nedves környezetben részesítik előnyben.

A kétféle lánctípus, az európai (brit) és az amerikai, elsősorban a méretek tekintetében különbözik egymástól. Európában az ISO 606 (DIN 8187) szerinti láncok a legelterjedtebbek. A brit (európai) szabványú láncok nem kombinálhatók amerikai szabványú (DIN 8188) lánckerékkel, és fordítva.

Egyes lánctípusok önkenőek, vagy teljesen kenőanyagmentesen üzemelnek. Ilyenek például a MEGAlife láncok, ahol szinterezett hüvelyeket használnak, amelyek porózus anyaga tárolja az olajat, amit aztán üzem közben egyenletesen lead. A B.dry láncok viszont teljesen kenőanyag nélkül működnek, ezeknél nagy teljesítményű műanyag siklócsapágyakat használnak a kötéseknél. A hosszú élettartam biztosítása érdekében azonban ügyelni kell arra, hogy a lánc megfelelően legyen méretezve.

A lánc kenési intervalluma az alkalmazás típusától és a környezet szennyezettségi fokától függ. A lánc hosszú élettartamához minden esetben elengedhetetlen a megfelelő kenés. Az Iwis gyártó cég teljesen automatikus CLA kenőrendszere egyedi applikátorokkal biztosítja a lánc automatikus kenését a folyamat során.

A döntő tényező az, hogy a kenőanyag be tudjon jutni a kötésekbe. Ezért kenés előtt a lánc tisztítása szükséges. A kenés történhet kézzel, vagy csepegtető olajozóval, kefével, illetve merülő kenéssel. Az automatikus lánckenő berendezések, mint például az Iwis CLA kenőrendszere vagy a Schaeffler Concept lánckenő program, egyenletes, folyamatos kenést biztosítanak a folyamat során, és jelentősen csökkentik a lánc karbantartási költségeit.

Poligon hatás alatt a láncsebesség állandó szögsebesség melletti periodikus változását értjük. Ez az ingadozás további terhelésnek teszi ki a láncot. A poligon hatás annál nagyobb, minél kevesebb a kisebb fogaskerék (homlokkerék) fogainak száma. Kb. 19 fogszám fölött ez a hatás elhanyagolható.